Aktuális hírek

Ahol kibukik a politikai rendszer minden bornírtsága…

TŰRT, TILTOTT, TÁMOGATOTT ÉS MEGFIGYELT A KÁDÁR RENDSZER

De, akárhogy is forgatjuk a szavakat, annyi bizonyos, hogy komolyan vette a kultúra szereplőit. Az akkori politikai vezetők és apparatcsikok tudták, hogy a szavaknak súlya van, a szavaknak súlya lehet. Csak éppen azt nem értették, nem is érthették, hogy a szavak súlya éppen a tiltás – és az azt követő kijátszási kísérletek miatt – nem elenyészik, hanem növekszik. A MEGFIGYELT EMBER CÍMŰ KÖTET

az 1979-ben és ’80-ban keletkezett, Csoóri Sándorral kapcsolatos Napi Operatív Információs Jelentések gyűjteménye és feldolgozása. A kötet vastagsága jól mutatja, hogy a rendszer mekkora energiát fektetett abba, hogy megfigyelje és kövesse a költő kapcsolatait, találkozásait és kijelentéseit. Az 584 oldalon feldogozott 260 dokumentum tényleg sokmindent elárul arról, hogy mi történt Csoórival ebben a két évben, s azt is egészen pontosan körülírja, hogy mi miatt aggódott a hatalom. 

Teljes cikk: https://librarius.hu/2020/04/20/napi-operativ-informacios-jelentesek/

Csoóri 90 – Ágh István Csoóri Sándor verséről

Csoóri Sándor lírai költő szükségesnek tartotta megmutatni magát, hadd lássák, végre saját szavai szerint is. Körülötte állandóan felkiáltó- és kérdőjelek álltak. Annyian, annyiféleképpen próbálták meghatározni őt, hogy inkább az derült ki, milyen izgalomban tartja az irodalmi életet és a politikát. Pedig művészi és emberi indítékait kellett volna megfejteni. Hiszen az egyik legbecsületesebb választ adta magatartásával, életművével a múlt század ötvenes éveinek erkölcsi és művészi áldozatai közül. Túl fiatalon ébredt a tévútra, nem térhetett vissza magához, mint példaképei, Nagy László és Juhász Ferenc. Úgy érezte, mindent a semmiből kell kezdenie, mintha másodszor született volna. Paradox, ahogy első kötetét megtagadva, Petőfi lobogóját elhajítva Petőfiként lázadt a rendszer ellen, mégis az irodalom első vonalában maradt. Ugyanakkor életre szóló időzavarra kényszerítette fiatalkori tévedése... Végül is minden műfajban próbára tette magát, versben, szépprózában, szociográfiában, esszében, filmben, miközben elkötelezetten szolgált a nemzeti bajok gyógyításában. Ami állhatatlanságnak tűnhetett, az egy önmagát kereső költő emberi kínokkal tele győzelme lett. Örökös vershiányérzetben alakult költői életműve, s kiültek, mint arcán a ráncok összes versei.

Teljes cikk:

https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/csoori-90-agh-istvan-csoori-sandor-verserol.html?fbclid=IwAR2shaQUC_fLFB0KeinH0wgXjPLxBLgYYWe56xXEyMg4y4vE_OOmbd479-0

Csoóri 90 – György Péter Csoóri Sándor verséről

Csoóri majd egy évtizeddel volt fiatalabb Sarkadinál, aki még nem volt negyven éves, amikor 1961 tavaszán szörnyet halt. Így aztán Csoóri több mint fél évszázaddal élte túl, amikor 2016-ban nyolcvanhat évesen ő is meghalt.

A hosszú évtizedek alatt mindaz megtörtént vele, amitől Sarkadit megkímélte fiatal kori halála, azaz valóban, szó szerint önpusztító élete. Megmaradt pontosan és élesen fogalmazó kívülállónak, vonzónak, és persze nyilván részben elviselhetetlennek is.

A Sarkadinak szóló vers 1962-ben, a Menekülés a magányból című kötetben jelent meg, Csoóri ekkor harminckét éves volt. S aztán olyan magasra, ha tetszik, sokra vitte, amilyen magasra a hozzá hasonlóan tehetséges parasztgyerek is csak ritkán vihette.

Miközben megmaradtak álmai, tudta, hogy a látszat valósága ugyan realitás, de a szimulakrum is társadalmi tény, melyet ő is megtanult jól használni. Közben nem mindig volt kedvére, hogy ifjúkora magánya eltűnt, a félreérthetetlenül tehetséges, kívülálló költőből a magyar kulturális élet egyik legfontosabb közszereplője lett.

Teljes cikk:

https://litera.hu/irodalom/elso-kozles/csoori-90-gyorgy-peter-csoori-sandor-verserol.html?fbclid=IwAR2xveojr5v37z02QwQsdOIxGXA68yCNLHBteLKDylIO22Tr39tW1iz94-E

 

Csoóri Sándor kilencven éve született

Ma kilencven éve született Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, a nemzet művésze, a rendszerváltozás egyik kulcsfigurája. Születésnapjáról tegnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek meg, ma pedig a Vigadóban rendeznek estet.

Több helyszínen megemlékeznek a ma kilencven éve született Csoóri Sándorról. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tegnap Iancu Laura beszéde után műveiből  Császár Angela és Hegedűs D. Géza színművészek olvastak fel, majd népdalokat játszott a költő népzenész fia, Csoóri Sándor és unokája, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”. Ma este a Pesti Vigadóban színházi estet tartanak emlékezetére.

Az életének 87. évében elhunyt, zámolyi születésű Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia nagydíjasa, a nemzet művésze a hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltozás előkészítésében, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, elnökségi tagja, majd a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, halála után örökös tiszteletbeli főszerkesztője. Ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Teljes cikk:

https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200202-csoori-sandor-kilencven-eve-szuletett

Poklokra szállt alá Csoóri Sándor

„Magam sem értem: sokszor ott álltam én,//ahová már csak egy madár//mert volna leszállni gyanútlanul” – írja Önarckép, egyetlen tollvonással című költeményében. Az alig négy éve elhunyt (a temetésén őt búcsúztató Kósa Ferenc és Tornai József sincs már közöttünk, utóbbi a napokban hagyta itt e földi árnyékvilágot) költő, publicista, közéleti ember, a XX. század második fele magyar közéletének egyik legjelesebb alakja ma lenne 90 éves.

„Költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek” – írja róla Görömbei András irodalomtörténész.

Teljes cikk:

https://felvidek.ma/2020/02/poklokra-szallt-ala-csoori-sandor/

Kilencven éve született Csoóri Sándor

1980-ban történt. Az akkor 50 esztendős Csoóri Sándort a Pécsett szerkesztett Jelenkor című irodalmi folyóiratban köszöntötte Czine Mihály, a kiváló irodalomtörténész Jöjjön el a te időd, Sándor! címmel. Az írásért Szederkényi Ervin főszerkesztő meg is kapta a magáét, ugyanis a politika éber volt, s rejtjeles üzenetet látott ebben a kívánságban. Pedig arra is gondolhattak volna, hogy a költőnek megjelent egy kötete Jóslás a te idődről címmel. De hát tudjuk, milyen idők jártak ránk akkoriban, s azt is tudjuk, hogy Czine Mihály is, Csoóri Sándor is mondta a magáét, ameddig mondhatta…

1980 óta fölfordult a világ. Ma már mindenki hangoskodhat, igaz, a hozadék kétséges. Természetesen most is vannak tabuk, ám a helyzet gyökeresen különbözik a három évtizeddel ezelőttitől. Az ún. rendszerváltozás után az új irodalmi és társadalmi viszonyok közepette a Zámolyon született költő és esszéíró nevéhez kötődik a Hitel című folyóirat, a Duna Televízió vagy éppen jobb időkben a Magyarok Világszövetsége. Mondhatjuk, hogy az ízig-vérig közéleti ember és gondolkodó számára új távlatok nyíltak, s maga is új távlatokat nyitott. Ennek következményeként kissé háttérbe szorult a vers és az esszé, hiszen a mindennapos cselekvés teljes embert kívánt. Szerencsére súlyosabb károk nem keletkeztek az életműben, és egy idő után azt láttuk, hogy Csoóri kedvenc műfajai virágoznak ebben a kivételes szellemi műhelyben.

Teljes cikk:

https://www.feol.hu/kultura/helyi-kultura/kilencven-eve-szuletett-csoori-sandor-3503838/

 

Csoóri Sándor kilencven éve született

Ma kilencven éve született Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, a nemzet művésze, a rendszerváltozás egyik kulcsfigurája. Születésnapjáról tegnap a Petőfi Irodalmi Múzeumban emlékeztek meg, ma pedig a Vigadóban rendeznek estet.

Több helyszínen megemlékeznek a ma kilencven éve született Csoóri Sándorról. A Petőfi Irodalmi Múzeumban tegnap Iancu Laura beszéde után műveiből  Császár Angela és Hegedűs D. Géza színművészek olvastak fel, majd népdalokat játszott a költő népzenész fia, Csoóri Sándor és unokája, ifj. Csoóri Sándor „Sündi”. Ma este a Pesti Vigadóban színházi estet tartanak emlékezetére.

Az életének 87. évében elhunyt, zámolyi születésű Csoóri Sándor Kossuth-nagydíjas költő, író, esszéista, a Magyar Művészeti Akadémia nagydíjasa, a nemzet művésze a hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt. Komoly szerepet vállalt a rendszerváltozás előkészítésében, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, elnökségi tagja, majd a Magyarok Világszövetségének elnöke volt. A Hitel szerkesztőbizottságának elnöke, halála után örökös tiszteletbeli főszerkesztője. Ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását.

Teljes cikk:

https://www.magyarhirlap.hu/kultura/20200202-csoori-sandor-kilencven-eve-szuletett

Poklokra szállt alá Csoóri Sándor

„Magam sem értem: sokszor ott álltam én,//ahová már csak egy madár//mert volna leszállni gyanútlanul” – írja Önarckép, egyetlen tollvonással című költeményében. Az alig négy éve elhunyt (a temetésén őt búcsúztató Kósa Ferenc és Tornai József sincs már közöttünk, utóbbi a napokban hagyta itt e földi árnyékvilágot) költő, publicista, közéleti ember, a XX. század második fele magyar közéletének egyik legjelesebb alakja ma lenne 90 éves.

„Költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek” – írja róla Görömbei András irodalomtörténész.

Teljes cikk:

https://felvidek.ma/2020/02/poklokra-szallt-ala-csoori-sandor/

Kilencven éve született Csoóri Sándor

1980-ban történt. Az akkor 50 esztendős Csoóri Sándort a Pécsett szerkesztett Jelenkor című irodalmi folyóiratban köszöntötte Czine Mihály, a kiváló irodalomtörténész Jöjjön el a te időd, Sándor! címmel. Az írásért Szederkényi Ervin főszerkesztő meg is kapta a magáét, ugyanis a politika éber volt, s rejtjeles üzenetet látott ebben a kívánságban. Pedig arra is gondolhattak volna, hogy a költőnek megjelent egy kötete Jóslás a te idődről címmel. De hát tudjuk, milyen idők jártak ránk akkoriban, s azt is tudjuk, hogy Czine Mihály is, Csoóri Sándor is mondta a magáét, ameddig mondhatta…

1980 óta fölfordult a világ. Ma már mindenki hangoskodhat, igaz, a hozadék kétséges. Természetesen most is vannak tabuk, ám a helyzet gyökeresen különbözik a három évtizeddel ezelőttitől. Az ún. rendszerváltozás után az új irodalmi és társadalmi viszonyok közepette a Zámolyon született költő és esszéíró nevéhez kötődik a Hitel című folyóirat, a Duna Televízió vagy éppen jobb időkben a Magyarok Világszövetsége. Mondhatjuk, hogy az ízig-vérig közéleti ember és gondolkodó számára új távlatok nyíltak, s maga is új távlatokat nyitott. Ennek következményeként kissé háttérbe szorult a vers és az esszé, hiszen a mindennapos cselekvés teljes embert kívánt. Szerencsére súlyosabb károk nem keletkeztek az életműben, és egy idő után azt láttuk, hogy Csoóri kedvenc műfajai virágoznak ebben a kivételes szellemi műhelyben.

Teljes cikk:

https://www.feol.hu/kultura/helyi-kultura/kilencven-eve-szuletett-csoori-sandor-3503838/

 

Így hathatott Csoóri költészete a Quimby leghíresebb dalára

Költészet, szabadság, Csoóri Sándor

1930. február 3: Csoóri Sándor születése

Manapság hívei és ellenfelei egyaránt valamiféle nemzeti, Erdélyt szerető, mélymagyar prófétaként tekintenek a kilencven évvel ezelőtt született, 2016-ban elhunyt Csoóri Sándorra. Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve e leegyszerűsített képnél sokkal izgalmasabb portrét rajzol. Hogyan hathatott Csoóri költészete a Quimby leghíresebb dalára? Miként hozhatja közelebb hozzánk metaforikus nyelve a környezetvédelem ügyét? Mit tanulhatna a magyar baloldal a makacsul jobbra sorolt alkotótól? Esszé a 20. századi magyar költészet és a népi mozgalom szoborrá merevedett jeles alakjáról.

 

Teljes cikk:

https://www.valaszonline.hu/2020/02/03/csoori-sandor-90-papp-istvan-essze/

Az 1930-ban Zámolyon született költő elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1942-ben az Országos Falusi Tehetségkutató Intézet révén középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégiumban folytathatta. 1950-ben a Pápai Néplapnál dolgozott, mint újságíró, később a Veszprém megyei Népújság alkalmazottja. 1951-52-ben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon tanult a fővárosban az Egyetemi Orosz Intézetben.

1953-ban egyszere tizennégy verset publikált a Csillagban és az Irodalmi Újságban, ekkor figyelt fel költészetére a korabeli kritika. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársaként dolgozott.

Teljes cikk:

https://kultura.hu/kolteszet-szabadsag-csoori-sandor/

„A halál csak a rossz költők művét fejezi be. A nagy költőké befejezetlen marad, s azokat végül az egész nemzet szellemében az utódoknak kell befejezniük.” – hangzik most, 2020-ban a halhatatlan érvényű tanítás, mely a költő, próza- és esszéíró Csoóri Sándorra, kitől imént idézett gondolat származik, többszörösen igaz: alkotásai és az elszakított országrészekért, a nemzeti öntudat erősítéséért véghezvitt tettei ma is magyarság összetartó erőinek szimbólumai. Ma van 90. évfordulója, hogy Csoóri Sándor és Csoóri Julianna gyermekeként, földműves családban, 1930. február 3-án, a nyugat-dunántúli Zámolyon, megszületett Csoóri Sándor. 

Teljes cikk:

https://mki.gov.hu/hu/hirek/1930-februar-3-csoori-sandor-szuletese

Így hathatott Csoóri költészete a Quimby leghíresebb dalára

Manapság hívei és ellenfelei egyaránt valamiféle nemzeti, Erdélyt szerető, mélymagyar prófétaként tekintenek a kilencven évvel ezelőtt született, 2016-ban elhunyt Csoóri Sándorra. Papp István, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának történésze az életpálya kevésbé emlegetett jellemzőit számba véve e leegyszerűsített képnél sokkal izgalmasabb portrét rajzol. Hogyan hathatott Csoóri költészete a Quimby leghíresebb dalára? Miként hozhatja közelebb hozzánk metaforikus nyelve a környezetvédelem ügyét? Mit tanulhatna a magyar baloldal a makacsul jobbra sorolt alkotótól? Esszé a 20. századi magyar költészet és a népi mozgalom szoborrá merevedett jeles alakjáról.

 

Teljes cikk:

https://www.valaszonline.hu/2020/02/03/csoori-sandor-90-papp-istvan-essze

Költészet, szabadság, Csoóri Sándor

Az 1930-ban Zámolyon született költő elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd 1942-ben az Országos Falusi Tehetségkutató Intézet révén középiskolai tanulmányait Pápán, a Református Kollégiumban folytathatta. 1950-ben a Pápai Néplapnál dolgozott, mint újságíró, később a Veszprém megyei Népújság alkalmazottja. 1951-52-ben orosz-történelem-marxizmus és műfordítás szakon tanult a fővárosban az Egyetemi Orosz Intézetben.

1953-ban egyszere tizennégy verset publikált a Csillagban és az Irodalmi Újságban, ekkor figyelt fel költészetére a korabeli kritika. 1953-54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársaként dolgozott.

Teljes cikk:

https://kultura.hu/kolteszet-szabadsag-csoori-sandor/

1930. február 3: Csoóri Sándor születése

„A halál csak a rossz költők művét fejezi be. A nagy költőké befejezetlen marad, s azokat végül az egész nemzet szellemében az utódoknak kell befejezniük.” – hangzik most, 2020-ban a halhatatlan érvényű tanítás, mely a költő, próza- és esszéíró Csoóri Sándorra, kitől imént idézett gondolat származik, többszörösen igaz: alkotásai és az elszakított országrészekért, a nemzeti öntudat erősítéséért véghezvitt tettei ma is magyarság összetartó erőinek szimbólumai. Ma van 90. évfordulója, hogy Csoóri Sándor és Csoóri Julianna gyermekeként, földműves családban, 1930. február 3-án, a nyugat-dunántúli Zámolyon, megszületett Csoóri Sándor. 

Teljes cikk:

https://mki.gov.hu/hu/hirek/1930-februar-3-csoori-sandor-szuletese

 

Csoóri Sándor minden írásán átsugárzik erőteljes hangja

A Csoóri Sándor életművének kiadását célul kitűző Erdélyi Szalon Kiadó – kissé meglepő módon – a naplók után nem a verseket jelentette meg, hanem Régi vérfoltok vöröslenek címmel (mely cím a költő Görömbei Andrásnak ajánlott, A házam körül újra című költeményének egyik súlyos sora) a szerző kötetben meg nem jelent írásait az 1960 és 2008 közti időszakból. (Ezen a kiadó által erőltetett gyakorlaton a kötetek szerkesztője, Pálfy G. István is elgondolkodik az utószóban, és erre a következtetésre jut: „Egyre inkább beláttam, hogy ennek a kötetnek a vegyes műfajú írásai nem rontanak a sorrendi változtatással."

Teljes cikk: 

https://www.nomadnaplo.hu/post/cso%C3%B3ri-s%C3%A1ndor-minden-%C3%ADr%C3%A1s%C3%A1n-%C3%A1tsug%C3%A1rzik-er%C5%91teljes-hangja

„...én láttam a világot”

Csoóri Sándor versei szülőföldről, szerelemről és a nemzet iránt érzett felelősségről

Csoóri Sándor versei a Nemzeti Színházban

 

A költő verseit megszólaltatja:

Bálint Márta
Kossuth-díjas színművész
és

Rátóti Zoltán
Jászai Mari-díjas, Kiváló- és Érdemes művész

 

Hegedűn közreműködik: 

Komáromi Márton


Rendező-szerkesztő:
Rátóti Zoltán

Mikor?
2019. december 15. 19 óra 30 perc (Bemutató)

Hol?
Nemzeti Színház, Kaszás Attila Terem

https://nemzetiszinhaz.hu/hirek/2019/11/en-lattam-a-vilagot?fbclid=IwAR30vGn-fex5C-CuJEiWvRt9KJBDxNkpE4R0qnkq7WbI3_wTwvfWdiBTKo4#.XegJ-3BdC1s.facebook

Felavatták Csoóri Sándor emlékművét 

Csoóri Sándor azt kutatta, ami fontos az egyén, a magyar és a közösség életében - hangsúlyozta Balog Zoltán szombaton Gárdonyban. Csoóri Sándor azt kutatta, ami fontos az egyén, a magyar és a közösség életében – hangsúlyozta Balog Zoltán szombaton Gárdonyban, ahol a költő születésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen felavatta a Fejér megyei irodalmi emlékfal legújabb, Csoóri Sándort ábrázoló domborművét. Balog Zoltán avatóbeszédében kiemelte, hogy Csoóri Sándor „a semmi ellen, a valamiért szervezett közösséget, folytatott párbeszédet, alapított televíziót, írt verset és nagyon sokszor leginkább szenvedett a valamiért”.

 

Teljes cikk:

https://www.nomadnaplo.hu/post/felavatt%C3%A1k-cso%C3%B3ri-s%C3%A1ndor-domborm%C5%B1v%C3%A9t

 

Éji nap –Nappali hold. Naplójegyzetek, töredékek I–II.

Igazságra, őszinte szóra kiéhezett szellemi lényeknek olyan mondatokra, leírásokra van szükségük, amelyek épp azt mondják el hitelesen a megélt valóságról, amit csak egy kivételes és önmagával is kíméletlen szem láthatott. Ezek a naplójegyzetek valóban ilyenek. Az egészhez képest kisebb terjedelmű Nappali hold kivételével minden sor először kerül az olvasó elé. S ha a Nappali hold annak idején, a '90-es évek elején - ma már nyugodtan mondhatjuk - a világirodalom, de egészen biztosan a magyar közélet legnagyobb és még mindig lecsapolatlan erkölcsi mocsaras "fantomháború"-ját idézte elő, ez a kétkötetes előzmény és folytatás sem tagadja meg a szerző valóságrögzítő szándékának bátorságát: ha valaki lőni akar, hát lőjön! Csak legalább az indulatának legyen igaza! Csoóri Sándor nem félelemből nem jelentette meg életében ezeket a naplójegyzeteket. Emlékeztetők és előkészületek voltak a számára. Némelyikből később tanulmányok, esszék születtek. A többi feldolgozásához pedig erő kellett volna az utolsó évtizedben.

Teljes cikk: 

https://www.nomadnaplo.hu/post/%C3%A9ji-nap-nappali-hold-napl%C3%B3jegyzetek-t%C3%B6red%C3%A9kek-i-ii

Csoóri Sándor emlékkönyv – Fehér holló feketében

Egy emlékkönyv az életrekeltés könyve is lehet. Ez pedig ilyen! Nem a búcsú, a gyász hangulata uralkodik benne, hanem az a meggyőződés, hogy mindaz, amit Csoóri Sándor teremtett, ma is és holnap is él. Ha valaki örül ennek, hát ezért olvassa el, aki pedig más ízléssel van megáldva azért, hogy szembesüljön az ellenérvekkel. Csoóri Sándor egész életében furcsa viták kereszttüzében élt. Évtizedeken át az volt ez a furcsaság, hogy a hatalom kivételével úgyszólván mindenki szerette. Bármilyen irányú gondolkodók, művészek, írók, filmesek, színészek, festők, szobrászok nemcsak szerették, becsülték, de barátjuknak is tekintették. Szerte a magyar világból olvasók és nemigen olvasó egyszerű emberek ezrei az ügyintézőjüknek tartották, s az is volt. Az ötágú síp Illyés Gyulája után ő lett az akkor már mozaik-nemzet magyarországi szellemi reménysége. Ez a könyv a kibeszélés pártján áll.

Teljes cikk:

https://www.nomadnaplo.hu/post/cso%C3%B3ri-s%C3%A1ndor-eml%C3%A9kk%C3%B6nyv-feh%C3%A9r-holl%C3%B3-feket%C3%A9ben

Csoóri Szalon

a Petőfi Irodalmi Múzeumban

Csoóri Sándor költőre, íróra, közéleti emberre emlékeznek barátai, így állítva emléket az embernek, akiről egyik értője így fogalmazta meg írásai lényegét: „olykor szociográfiai pontosság, olykor festői víziók, olykor utánozhatatlan emberi-nemzeti aggódás” jellemzi.

Húsz beszélgetést rögzítettünk filmre, húsz kortárssal, akik Csoóri Sándorra emlékeznek ki-ki a saját élményei alapján. A filmeket levetítjük, majd a filmben szereplők a saját életükről, élményeikről mesélnek, mintegy „párhuzamos életrajzon” keresztül mutatva be azt a korszakot, amelyben éltünk.

Mai vendégünk Novák Ferenc Tata, akit egy ország szeret és tisztel. Mit egy ország? Az egész Kárpát-medence! Csoóri Sándorral, egy diákcsere alkalmával találkozott Szamosújváron. Ez a barátság egészen a kétezer tízes évek derekáig tartott. Egyikük néprajzosként a koreográfusi, rendezői és etnográfusi pályát választotta, másikuk az irodalom és a filmek világát, örökös aggódással figyelve sorskérdéseinkre. Mindketten féltették a magyar kultúrát, mint egy ritka madarat, amelyiknek túl kellett élnie az ellene indított támadásokat!

Szeretettel várjuk 2019. december 10-én, 18.30h-ra a Petőfi Irodalmi Múzeum (1053 Károlyi utca, 16) dísztermébe.

Kérjük, részvételi szándékát jelezze Kurucz Károlynénak a 06 20 368-0250-es telefonszámon és a karolyne.kurucz@mtva.hu e-mail címen.

Dátum: 

2019. december 10. 18.30

Megalakult Székesfehérváron a Csoóri Sándor Társaság

Alakuló közgyűlését tartotta szeptember 18-án a Csoóri Sándor Társaság a székesfehérvári Szent István Hitoktatási és Művelődési Házban. Az eseményen részt vett a költő özvegye, Balogh Júlia is, köszönetét fejezve ki az alapítóknak.

Teljes cikk: 

https://www.nomadnaplo.hu/post/megalakult-sz%C3%A9kesfeh%C3%A9rv%C3%A1ron-a-cso%C3%B3ri-s%C3%A1ndor-t%C3%A1rsas%C3%A1g

Csoóri Sándor Emlékest a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2018. szeptember 12-én

A 2016-ban elhunyt Csoóri Sándor irodalmi munkássága mellett közéleti tevékenységéről is ismert, a népi-nemzeti ellenzék vezetőjeként a rendszerváltás meghatározó egyénisége, a Magyar Demokrata Fórum alapítója, később elnökségi tagja volt. 1992-ben ő kezdeményezte a Duna Televízió létrehozását is.

Halálának harmadik évfordulóján, szeptember 18-án alakult meg Székesfehérváron a Csoóri Sándor Társaság a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró emlékére.

A világ nehezül rám – Csoóri Sándor emlékezete

Csoóri Sándor életművét jó lenne nem elfelejteni, hiszen tudott valamit, amit nekünk nélküle, magunktól kell megtanulnunk, felfedeznünk és megőriznünk. Fehér holló feketében.

Az Olvasó esendő jószág, így aztán – kár lenne ezen vitázni – nem csak az számít, mi az, amit olvas, de az is, hogy milyen „körítéssel”, milyen pillanatban, mi előtt, és mi után, honnan, kitől, hogyan került kezébe az adott mű. Az Író is esendő, hiszen legyen bármekkora koponya, bármilyen ihlettől hajtott remekíró, a világért/világáért felelősséget érző – vagy nem érző – vátesz, olyan nincs, hogy minden írása minden szempontból hibátlan remekmű. S ráadásul az sem mindegy, hogy egy-egy író/költő/gondolkodó művei milyen interpretációban jut el az olvasókhoz: itt lépnek képbe az esendő Közvetítők.

Teljes cikk: https://librarius.hu/2019/01/14/csoori-sandor-emlekkonyv/

Krisztus lábával nem lehet… – Csoóri Sándor összegyűjtött versei

Csoóri Sándor összegyűjtött verseinek négy kötete – az életműkiadás szempontjából a VI-IX. kötet – már mennyiségi szempontok miatt is mellbe vágja az olvasót. Akkor is, ha eddig sejtette-sejdítette, hogy kevés nem lehet az, amit Csoóri 1951 és 2014 között megírt. És ezek csak a versek! Nem is az „összes”, csak az összegyűjtött! Csak?

AZ ELSŐ KÖTET – TALÁN NINCS EBBEN SEMMI MEGLEPŐ – TARTOGATJA A LEGTÖBB MEGLEPETÉST,

hiszen, ahogy a cím is jelzi, ez még a Poétai útkeresés ideje az 1930-ban született költő számára. Itt – bár átüti a tehetség a papírt– még érthető és megengedhető, ha botlik a vers. Elfogadható, ha a későbbi kiforrottságnak csak csíráival találkozunk. Vagy azzal se! A szerkesztői tisztesség természetes – ma sajnos mégsem evidens – teljességre törekvése teszi hallatlanul izgalmassá a kötetet. Bekerültek azok a versek, melyekkel a rendszerváltás után „cikizni” lehetett a költőt, s benne vannak azok a költemények, melyeket maga Csoóri Sándor tagadott meg… tagadott ki. (De még így sem „le”.) Sőt, a kötet részét képezik azok a költemények is melyek csak kéziratban, füzetbe zárva maradtak az utókorra.

Furcsa, de nem lehetetlen kísérlet Csoóri Sándorra, mint suhancra gondolni. Ráadásul, túl erősen bele sem kapaszkodhatunk ebbe a gondolatba, hiszen a kötet másfél évtizednél is többet gyűjt borítói közé. A legrégebbi darab a címlapon megadott időkereten kívül esik, 1950-ben íródott Pápán.

Teljes cikk:

https://librarius.hu/2019/12/03/csoori-sandor-osszegyujtott-versei/

A naplóíró Csoóri Sándort nem muszáj szeretni, de érteni érdemes

Csoóri Sándor mondatainak mára már távlata lett, az elmúlt évek többletjelentést adtak az eredeti tartalomhoz. Az életműkiadás negyedik kötete fontos könyv. Nekünk.

Az Erdélyi Szalon Kiadó által elindított életmű-kiadás nem jött túl korán, de nem is késlekedett sokáig. A rendszerváltás körül okozott viharok mára már elültek, de a felejtés még nem tüntette el sem a költőt, sem az embert, sem a gondolkodót, sem a politikust. A megbélyegzés ideje elmúlt, és a – legalább ennyire torzító hatású – szentté avatási szándék még nem erősödött meg. Most van itt a pillanat, amikor Csoóri Sándor életművével kell, lehet és érdemes foglalkozni.

Teljes cikk:

https://librarius.hu/2019/03/10/csoori-naplo-erdelyi-szalon/

A Csillagkapu nekem már nem a Stargate!

Csoóri Sándor összetett figura, akinél nehéz szétszálazni a közéletiséget és a költészetet. Gyermekverseivel ilyen gond nincsen. A Csillagkapu tiszta, kacagó költészet!

Nem csak a hagyaték gondozója, de az olvasó számára is. El lehet engedni az elmúlt évtizedekben rögzült pillanatnyi benyomásokat, hogy cserébe egy átfogóbb képet láthassunk. Lezárult a kor, melyben nem láttuk a fától az erdőt, hiszen csak egy kicsit hátrébb lépve nyilvánvaló, hogy az a fa (kinek lombos, kinek kopár) az erdő része, s az, hogy takarta az erdőt, nem az erdő hibája. Volt.

Az, hogy az életműkiadás első kötete, a Csillagkapu gyerekverseket tartalmaz, nagyon fontos, gesztusértékű döntés, ami többet jelent, mint hogy Csoóri-gyermekversek jelentek meg. Hiszen ez nem „egy kötet”, hanem „a kötet”, a nyitókötete az életműkiadásnak. Érteni és értékelni kell, hogy nem egy a sokból, hanem az első.

Teljes cikk:

https://librarius.hu/2019/01/05/csillagkapu-csoori-sandor-erdelyi-szalon/

A lelkek földi gondnoka – Kodolányi Gyula

Csoóri Sándorról napfényes délelőtt jut eszembe először. Napfényes délelőttön lépdelünk könnyű léptekkel egy pesti utcán.

Napfényes délelőttön diskurálunk az ő Keleti Károly utcai garzonjában, s az északi oldalt záró ablaksoron át a szemközti háztetőn megpihenő madarakon, erkélyre vagy ablakhoz lépő lakókon jártatjuk külső tekintetünket, miközben a bennünk cikázó gondolatokra, látomásokra figyelünk.

Húsz év örök délelőttjeire emlékszem, s havazásokra is, mert a hópelyhek játéka nem volt egyéb, mint a szellem felségesen könnyű játéka, kavargása mibennünk.

Pedig beszélgettünk sötét dolgokról is, és voltak bennünk súlyosan lehúzó gondolatok. Átéltünk csapásokat és kudarcokat, s odalent a város szürke volt és kegyetlen.

Teljes cikk:

https://magyarnemzet.hu/velemeny/a-lelkek-foldi-gondnoka-6814007/?fbclid=IwAR3kb4quqhK6qeJrxVznindVG13W7UE5k7eznX6KMqaxeLFpQMKeQUnlhbc

Cím

NOMÁD NEMZEDÉK KFT.

Ügyvezető: Dr. Balogh Júlia

Székhely: 2096. Üröm, József nádor u. 37.

Iroda: 2096. Üröm, Fő utca 36/A

Kapcsolat

 

ERDÉLYI SZALON KIADÓ KFT.

Ügyvezető: Kovács Attila Zoltán

Székhely: 2000 Szentendre, Nap utca 22/E.

E-mail: erdelyiszalon@gmail.com

Honlap: www.erdelyiszalon.com

www.erdelyiszalon.hu

Tel.: 06 26 950 968, 06 70 637 7773

© 2019 Nomád Nemzedék Kft.

Logo