Csoóri Sándor rövid életrajza
Csoóri Sándor (Zámoly, 1930. február 3. – Üröm vagy Budapest, 2016. szeptember 12.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait betegsége miatt félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.
A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel.
Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers „sokrétegű, (…) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló”. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.
Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét.
A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.
1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján, ahol a találkozó második napján „Új magyar önépítés” címmel tartott referátumot. 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.
Utolsó éveiben visszavonultan élt. A nyilvánosság előtt utoljára a 85. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepségen jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-én halt meg. Szeptember 21-én temették el az Óbudai temetőben. Az állami szertartáson Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta.
Művei:
-
Felröppen a madár; Szépirodalmi, Bp., 1954
-
Ördögpille; Magvető, Bp., 1957
-
Menekülés a magányból; Magvető, Bp., 1962
-
Tudósítás a toronyból; Magvető, Bp., 1963
-
Kubai napló; Magvető, Bp., 1965
-
A költő és a majompofa; Magvető, Bp., 1966
-
Második születésem; Magvető, Bp., 1967
-
Lekvárcirkusz bohócai. Gyermekversek; Móra, Bp., 1969
-
Faltól falig; Magvető, Bp., 1969
-
Forradás; Magvető, Bp., 1972
-
Biztató; Kaláka, Lyndhurst, 1973
-
Párbeszéd, sötétben; Magvető, Bp., 1973
-
Utazás, félálomban; Magvető, Bp., 1974
-
Sose harmadnapon. Versek; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1976
-
A látogató emlékei; Magvető, Bp., 1977
-
Jóslás a te idődről; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1979 (30 év)
-
Nomád napló; Magvető, Bp., 1979
-
80 huszár. Csoóri Sándor és Sára Sándor filmje; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)
-
A tizedik este; Magvető, Bp., 1980
-
Iszapeső; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár)
-
A szellemi haza alapozása; Bartók Centenáriumi Bizottság, Manville, 1981
-
Egy nomád értelmiségi; AB, Bp., 1982
-
Elmaradt lázálom; Magvető, Bp., 1982
-
A félig bevallott élet; Magvető, Bp., 1982
-
Tenger és diólevél; Kriterion, Bukarest, 1982 (Századunk)
-
Victor Vasarely tíz kompozíciója Csoóri Sándor verseivel. Bartók Béla emlékezetére; Magyar Helikon, Bp., 1982
-
Várakozás a tavaszban; Magvető, Bp., 1983
-
Kezemben zöld ág; Magvető, Bp., 1985
-
Készülődés a számadásra; Magvető, Bp., 1987
-
Lábon járó verőfény; Móra, Bp., 1987
-
ABC. Csoóri Sándor, Fodor András, Horgas Béla, Márton László, Rákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Nyomda, Gyoma, 1988
-
A világ emlékművei; Magvető, Bp., 1989
-
Virágvasárnap. A 60 éves költő 60 verse / Csoóri Sándor; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1990
-
Nappali hold; Püski, Bp., 1991
-
Hattyúkkal, ágyútűzben; Kortárs, Bp., 1994
-
Senkid, barátod. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Bp.–Ungvár–Debrecen, 1994 (Örökségünk)
-
Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961-1994. 1-2.; Püski, Bp., 1994 (Csoóri Sándor életműsorozata)
-
Ha volna életem; Kortárs, Bp., 1996
-
Szálla alá poklokra. Esszék; Felsőmagyarország, Miskolc 1997
-
Csoóri Sándor válogatott versei; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar költészet kincsestára)
-
A jövő szökevénye. Összegyűjtött versek; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2000
-
Diófalomb és gyertyafény; Balaton Akadémia, Balatonboglár, 2000 (Balaton Akadémia könyvek)
-
Csöndes tériszony. Új versek; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2001
-
Így lásson, aki látni akar; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2001 (Pápai diákok)
-
Forgácsok a földön. Tanulmányok, esszék, interjúk; Széphalom Könyvvműhely, Bp., 2001
-
Elveszett utak; Nap, Bp., 2003 (Magyar esszék)
-
Elkártyázott köpeny; Helikon, Bp., 2004
-
Visszanéztem félutamról; Helikon, Bp., 2004
-
Futás a ködben; Nap, Bp., 2005
-
Ünnep a hegyen. Vallomások a szülőföldről; vál., szerk. Káliz Sajtos József; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2005
-
Hetvenöt; vál., szerk. Balogh Júlia és Görömbei András; Trifaux, Bp., 2005
-
Csoóri Sándor–Szakolczay Lajos: Nekünk ilyen sors adatott. Interjúk, versek, fotók; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2006
-
Ördögfióka. Rajzok-versek gyermekhangra; rajz Ibolya Utcai Általános Iskola diákjai; Ibolya Utcai Általános Iskola, Debrecen, 2006
-
Tenger és diólevél esszé, 1974-1977; Szent György, Bp., 2007 (Szent György könyvek)
-
Tizenhét kő a parton esszék; Nap, Bp., 2007 (Magyar esszék)
-
Moziba megy a hold; Cerkabella, Szentendre, 2008
-
Harangok zúgnak bennem; Nap, Bp., 2009
-
A pokol könyöklőjén; Helikon, Bp., 2010
-
Föld, nyitott sebem. Összegyűjtött versek; Nap, Bp., 2010 + CD
-
A szétzilált nemzet esszék; Nap, Bp., 2010 (Magyar esszék)
-
Védőoltás. A magyar irodalomról az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig; Nap, Bp., 2011
-
Hova megy a hegy? Gyermekversek; Nap, Bp., 2011
-
Az elhalasztott igazság beszélgetések, 1971-2010; Nap, Bp., 2011 (Magyar esszék)
-
Csoóri Sándor legszebb versei; vál., utószó Pécsi Görgyi; AB-art, Bratislava, 2011
-
Már én se volnék harminc év; Nap, Bp., 2012
A teljes életmű az Erdélyi Szalon Kiadó Kft. gondozásában jelenik meg 2018 tavaszától. Részletek:
Díjai:
-
József Attila-díj (1954, 1970)
-
Alföld-díj (1978, 1990)
-
Herder-díj (1981)
-
Bibó István-díj (1984)
-
Az Év Könyve Díj (1985, 1995, 2004)
-
Déry Tibor-díj (1987)
-
Fitz József-könyvdíj (1989)
-
Kossuth-díj (1990)
-
Magvető Könyvkiadó Nívódíja (1990)
-
Radnóti-díj (1990)
-
Eeva Joenpelto-díj (1995)
-
Károli Gáspár-díj (1997)
-
Magyar Örökség díj (1997, 2005)
-
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2000)
-
Kölcsey-emlékplakett (2000)
-
Arany János-nagydíj (2003)
-
Magyar Művészetért Díj (2004)
-
Magyar Szabadságért díj (2004)
-
Balassi Bálint-emlékkard (2006)
-
Prima Primissima díj (2008)
-
Kossuth-nagydíj (2012)
-
Budapest díszpolgára (2014)
-
A Nemzet Művésze (2014)
-
Esztergom díszpolgára (2015)