Csoóri Sándor rövid életrajza

Csoóri Sándor (Zámoly1930február 3. – Üröm vagy Budapest2016szeptember 12.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth-díjas és kétszeres József Attila-díjas magyar költő, esszéíró, prózaíró, politikus, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

1930-ban született Zámolyonreformátus parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait betegsége miatt félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960-as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.

A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását, különös tekintettel a vidéki emberek sorsára. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó MiklóssalOrbán OttóvalKonrád GyörggyelKósa Ferenccel.

Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben, valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. A Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselőjévé vált. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. Görömbei András szerint „költőként az a legnagyobb irodalomtörténeti érdeme, hogy összetéveszthetetlenül egyéni színnel vitte tovább költészetünknek azt a fő vonulatát, melyet elődei és kortársai Balassi Bálinttól Nagy Lászlóig megteremtettek.” Mint monográfusa fogalmaz, a Csoóri-vers „sokrétegű, (…) gazdag képvilágú, érzékletes közvetlenséget és szürrealisztikus asszociációkat együtt mozgató, a természetet és a kozmoszt az emberi ügyek részévé és jelképévé avató, ritmusában nyugtalanságot és belső nyugalmat egyszerre sugalló”. Verseit számos idegen nyelvre lefordították.

Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek elejétől. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét.

A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.

1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján, ahol a találkozó második napján „Új magyar önépítés” címmel tartott referátumot. 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.

Utolsó éveiben visszavonultan élt. A nyilvánosság előtt utoljára a 85. születésnapja tiszteletére szervezett ünnepségen jelent meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. szeptember 12-én halt meg. Szeptember 21-én temették el az Óbudai temetőben. Az állami szertartáson Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások minisztere, Tornai József költő és Kósa Ferenc filmrendező búcsúztatta.

Művei:

  • Felröppen a madár; Szépirodalmi, Bp., 1954

  • Ördögpille; Magvető, Bp., 1957

  • Menekülés a magányból; Magvető, Bp., 1962

  • Tudósítás a toronyból; Magvető, Bp., 1963

  • Kubai napló; Magvető, Bp., 1965

  • A költő és a majompofa; Magvető, Bp., 1966

  • Második születésem; Magvető, Bp., 1967

  • Lekvárcirkusz bohócai. Gyermekversek; Móra, Bp., 1969

  • Faltól falig; Magvető, Bp., 1969

  • Forradás; Magvető, Bp., 1972

  • Biztató; Kaláka, Lyndhurst, 1973

  • Párbeszéd, sötétben; Magvető, Bp., 1973

  • Utazás, félálomban; Magvető, Bp., 1974

  • Sose harmadnapon. Versek; Megyei Könyvtár, Békéscsaba, 1976

  • A látogató emlékei; Magvető, Bp., 1977

  • Jóslás a te idődről; Magvető–Szépirodalmi, Bp., 1979 (30 év)

  • Nomád napló; Magvető, Bp., 1979

  • 80 huszár. Csoóri Sándor és Sára Sándor filmje; Magvető, Bp., 1980 (Ötlettől a filmig)

  • A tizedik este; Magvető, Bp., 1980

  • Iszapeső; Magvető, Bp., 1981 (Rakéta regénytár)

  • A szellemi haza alapozása; Bartók Centenáriumi Bizottság, Manville, 1981

  • Egy nomád értelmiségi; AB, Bp., 1982

  • Elmaradt lázálom; Magvető, Bp., 1982

  • A félig bevallott élet; Magvető, Bp., 1982

  • Tenger és diólevél; Kriterion, Bukarest, 1982 (Századunk)

  • Victor Vasarely tíz kompozíciója Csoóri Sándor verseivel. Bartók Béla emlékezetére; Magyar Helikon, Bp., 1982

  • Várakozás a tavaszban; Magvető, Bp., 1983

  • Kezemben zöld ág; Magvető, Bp., 1985

  • Készülődés a számadásra; Magvető, Bp., 1987

  • Lábon járó verőfény; Móra, Bp., 1987

  • ABC. Csoóri Sándor, Fodor AndrásHorgas BélaMárton LászlóRákos Sándor versei. Szántó Tibor tipografikái; Kner Nyomda, Gyoma, 1988

  • A világ emlékművei; Magvető, Bp., 1989

  • Virágvasárnap. A 60 éves költő 60 verse / Csoóri Sándor; Magyar Bibliofil Társaság, Bp., 1990

  • Nappali hold; Püski, Bp., 1991

  • Hattyúkkal, ágyútűzben; Kortárs, Bp., 1994

  • Senkid, barátod. A szerző válogatása életművéből; Trikolor–Intermix–Patent, Bp.–Ungvár–Debrecen, 1994 (Örökségünk)

  • Tenger és diólevél. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961-1994. 1-2.; Püski, Bp., 1994 (Csoóri Sándor életműsorozata)

  • Ha volna életem; Kortárs, Bp., 1996

  • Szálla alá poklokra. Esszék; Felsőmagyarország, Miskolc 1997

  • Csoóri Sándor válogatott versei; Unikornis, Bp., 1998 (A magyar költészet kincsestára)

  • A jövő szökevénye. Összegyűjtött versek; Kossuth Egyetemi, Debrecen, 2000

  • Diófalomb és gyertyafény; Balaton Akadémia, Balatonboglár, 2000 (Balaton Akadémia könyvek)

  • Csöndes tériszony. Új versek; Széphalom Könyvműhely, Bp., 2001

  • Így lásson, aki látni akar; Jókai Városi Könyvtár, Pápa, 2001 (Pápai diákok)

  • Forgácsok a földön. Tanulmányok, esszék, interjúk; Széphalom Könyvvműhely, Bp., 2001

  • Elveszett utak; Nap, Bp., 2003 (Magyar esszék)

  • Elkártyázott köpeny; Helikon, Bp., 2004

  • Visszanéztem félutamról; Helikon, Bp., 2004

  • Futás a ködben; Nap, Bp., 2005

  • Ünnep a hegyen. Vallomások a szülőföldről; vál., szerk. Káliz Sajtos József; Vörösmarty Társaság, Székesfehérvár, 2005

  • Hetvenöt; vál., szerk. Balogh Júlia és Görömbei András; Trifaux, Bp., 2005

  • Csoóri Sándor–Szakolczay Lajos: Nekünk ilyen sors adatott. Interjúk, versek, fotók; Írott Szó Alapítvány–Magyar Napló, Bp., 2006

  • Ördögfióka. Rajzok-versek gyermekhangra; rajz Ibolya Utcai Általános Iskola diákjai; Ibolya Utcai Általános Iskola, Debrecen, 2006

  • Tenger és diólevél esszé, 1974-1977; Szent György, Bp., 2007 (Szent György könyvek)

  • Tizenhét kő a parton esszék; Nap, Bp., 2007 (Magyar esszék)

  • Moziba megy a hold; Cerkabella, Szentendre, 2008

  • Harangok zúgnak bennem; Nap, Bp., 2009

  • A pokol könyöklőjén; Helikon, Bp., 2010

  • Föld, nyitott sebem. Összegyűjtött versek; Nap, Bp., 2010 + CD

  • A szétzilált nemzet esszék; Nap, Bp., 2010 (Magyar esszék)

  • Védőoltás. A magyar irodalomról az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig; Nap, Bp., 2011

  • Hova megy a hegy? Gyermekversek; Nap, Bp., 2011

  • Az elhalasztott igazság beszélgetések, 1971-2010; Nap, Bp., 2011 (Magyar esszék)

  • Csoóri Sándor legszebb versei; vál., utószó Pécsi Görgyi; AB-art, Bratislava, 2011

  • Már én se volnék harminc év; Nap, Bp., 2012

A teljes életmű az Erdélyi Szalon Kiadó Kft. gondozásában jelenik meg 2018 tavaszától. Részletek:

www.erdelyiszalon.com

www.nomadnaplo.hu

Díjai:

Nothing to book right now. Check back soon

Cím

NOMÁD NEMZEDÉK KFT.

Ügyvezető: Dr. Balogh Júlia

Székhely: 2096. Üröm, József nádor u. 37.

Iroda: 2096. Üröm, Fő utca 36/A

Kapcsolat

 

ERDÉLYI SZALON KIADÓ KFT.

Ügyvezető: Kovács Attila Zoltán

Székhely: 2000 Szentendre, Nap utca 22/E.

E-mail: erdelyiszalon@gmail.com

Honlap: www.erdelyiszalon.com

www.erdelyiszalon.hu

Tel.: 06 26 950 968, 06 70 637 7773

© 2019 Nomád Nemzedék Kft.

Logo